top of page
Hasznos tudnivalók, ha Japánba utazol
 
Távolság Magyarországtól: kb. 9.000 kilométer (Budapest-Tokió)

Utazás hossza: kb. 13 óra (repülőgéppel, frankfurti átszállással, a várakozást nem számítva)

Időeltolódás: Március végétől október végéig 7 órával, október végétől március végéig pedig 8 órával van több Japánban, mint Magyarországon. (Japánban nem alkalmazzák a nyári/téli időszámítást és az egész ország ugyanazon időzónába tartozik.)

 

Beutazás Japánba, vízumkötelezettség:

Érvényes magyar útlevéllel rendelkező magyar állampolgárok kilencven napig tartózkodhatnak vízum nélkül Japánban. Figyelem! A vízummentesség 90 napnál rövidebb ott-tartózkodás esetében sem vonatkozik azon magyar állampolgárokra, akik Japánba munkavállalás, valamely hivatás vagy foglalkozás gyakorlása céljából szeretnének beutazni vagy anyagi ellenszolgáltatásért nyilvános szórakoztatást vagy sport-tevékenységet kívánnak ott folytatni. Bővebb információért kérjük, keresse fel nagykövetségünk konzuli osztályának honlapját. 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Mit lehet bevinni Japánba:

Japánba nem lehet bevinni kábítószert, fegyvereket és robbanóanyagokat, illetve robbanásveszélyes vegyszereket. Magyarországról nem szabad Japánba vinni nyers élelmiszert, húsárut még konzerv vagy por formájában sem, pirospaprikát csak bolti kiszerelésben, a számlával együtt ajánlatos. Gyógyszereket szintén lehetőség szerint bontatlan csomagolásban vigyünk be Japánba.

 

Telefonálás Ennek megfelelően:

Japán országkódja a 81, Magyarországé pedig a 36.

–Magyarországról Japánba indított hívások esetén a 00 81-et,

–Japánból Magyarországra indított hívások esetében pedig a 00 36-ot,

 

majd értelemszerűen a körzetszámot és a telefonszámot kell tárcsázni.

Japán telefonszámokat gyakran úgy adnak meg, hogy körzetszám első számjegye nulla. Ez a nulla csak Japánon belüli híváshoz szükséges, ki kell hagyni, ha külföldről telefonál Japánba.

 

Éghajlat, időjárás:

A japán szigetvilág észak-déli irányban húzódik, ennek megfelelően a japán klíma és időjárás meglehetősen változatos képet mutat, az északi hideg-mérsékelttől a déli szubtrópusi égövig. Tokió körülbelül ugyanazon a földrajzi szélességi

fokon található, mint Athén. Itt, valamint a fősziget, Honshu középső és nyugati területein aránylag

enyhe a tél, kevés vagy egyáltalán nem esik hó, a nyár meleg és csapadékos.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A japán boltokban szinte minden, Magyarországon, illetve Európában megszokott ételt, italt, alapanyagot, zöldséget, gyümölcsöt, stb. meg lehet vásárolni (bár az árak magasabbak). A csapvíz a legtöbb helyen iható.

 

 

Egyéb hasznos tudnivalók:

 

–Japánban, különösen a nagyvárosokon kívül a külföldi gyakran kerülhet olyan helyzetbe, hogy nem tud angolul, illetve más világnyelven kommunikálni. Akár rövidebb, akár hosszabb időre látogat Japánba, mindenképpen érdemes néhány alapvető szót, kifejezést, köszönést megtanulni. Ehhez kitűnő segítséget nyújtanak a könyvesboltokban is kapható útikalauzok. A legalapvetőbb japán szavak, kifejezések egy válogatását itt tekintheti meg.

 

–Japánban baloldali közlekedés van érvényben, így az autók az út bal oldalán, a gyalogosok pedig (különösen ott, ahol nincsen járda, vagy az nagyon keskeny), a forgalommal szemben, a menetirány szerinti jobb oldalon közlekednek.

 

–A hálózati feszültség Japánban 100 V, a frekvencia pedig 50, illetve 60 Hz az ország különböző részein. Kérjük,

tájékozódjon, ha Európából bevitt elektromos készüléket kíván Japánban használni.

 

–Az árak, különösen az élelmiszerek és a szolgáltatás ára Japánban magasabbak, mint az Magyarországon megszokott. Az általános forgalmi adó mértéke: 5 %, ez kevés kivétellel minden árucikkre és szolgáltatásra vonatkozik. Figyelem: az áruházakban, étkezdékben kiírt árak nem tartalmazzák az ÁFÁ-t, ezt a pénztárnál adják hozzá a számlához. Borravalót –ritka kivételektől eltekintve- általában nem kell adni Japánban.

 

Japánban tartózkodó magyar állampolgárok érdekeinek védelmét a Magyar Köztársaság tokiói nagykövetsége látja el. 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ha baj lenne:

 

Japán közbiztonsága világviszonylatban is jónak mondható. Betegség, baleset, tűz vagy egyéb vészhelyzet esetén a következő telefonszámokon tud segítséget kérni:

 

Rendőrség: 110 (díjmentesen hívható)

Tűzoltóság és mentők: 119 (díjmentesen hívható)

 

Figyelem: a telefonoperátor nem feltétlenül beszél idegen nyelven. Vészhelyzetben hasznos kifejezéseket

szószedetünk elején talál. Ha lehetséges, kérje egy japánul beszélő ember segítségét.

 

A tokiói rendőrség angol nyelvű telefonvonala: (03) 3501-0110 (hétfőtől péntekig, 8:30-tól 17:15-ig)

Léteznek speciális tanácsadó telefonvonalak is. Ezek közül a legismertebb a Tokyo English

Life Line, mely a 03-5774-0992 telefonszámon érhető el, és ingyenes, bizalmas tanácsadást, információt biztosít

angol nyelven.

 

 

Hasznos tudnivalók Japánban hosszabb távon tartózkodni szándékozóknak

 

Tartózkodási engedély, idegenrendészet:

Japánban hosszabb távon tartózkodni szándékozó külföldiek kötelesek az érkezéstől számított kilencven napon belül regisztráltatni magukat a helyileg illetékes önkormányzati hivatalban. A regisztrációs kártya két héten belül készül el. A kártyát mindig tartsa magánál és a hatóságok kérésére mutassa fel.

Bevándorlási ügyekben és a Japánban tartózkodó külföldiek nyilvántartásában is az Igazságügyi Minisztérium illetékes. 

 

Hasznos jogi információk a japán jogi szabályozásról szintén az Igazságügyi Minisztérium honlapján található.

 

Társadalombiztosítás:

Ha rövidebb távra utazik Japánba, ajánlatos utasbiztosítást kötni. Ha egy évnél tovább tartózkodik Japánban, akkor kötelező, de rövidebb tartózkodás esetén is ajánlott (diákoknak kötelező!) a Nemzeti Egészségbiztosítónál megkötni a biztosítást. További részleteket, több információt a japán egészség- és nyugdíjbiztosítási rendszerről a Japán Társadalombiztosítási Ügynökség oldalán talál.

 

Adózás:

A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény Magyarország és Japán között 1980 óta van érvényben. 

 

Forrás: Japán Nagykövetség

Szokások, öltözködés:

 

Japánban általános a ’nyugati’ stílusú ruhák viselése, a tradicionális japán öltözéket,

az úgynevezett ’kimonó’-t jobbára csak fontos ünnepeken és egyéb különleges alkalmakkor veszik fel, főleg nők. Az öltözködés tekintetében –különösen külföldiek számára- nagyjából ugyanazok az elvárások, mint ahogy az Európában megszokott.

 

Ételek, italok, étkezés:

 

A friss alapanyagok használata a hagyományos japán konyha egyik legfontosabb jellegzetessége. A legfőbb alapanyagok a rizs, a különböző halak és egyéb tenger gyümölcsei, valamint a zöldségek.

 

A japán konyha ízvilága elsőre különösnek tűnhet az európai ízekhez szokott ember számára, mindazonáltal a jól elkészített japán ételek túlnyomó többsége könnyen emészthető, egészséges és finom. Japánban kedvelt ital a zöld tea, melyet mindenféle ízesítés nélkül fogyasztanak.

 

A hagyományos japán rizsbor, a szaké mellett a sör is igen népszerű Japánban.

bottom of page