Shizen Juku Aikido Dojo

Himnusz: 

 

君が代は

千代に八千代に

さざれ石の

いわおとなりて

こけのむすまで

 

Kimi ga yo wa

Chiyo ni yachiyo ni

Sadzare ishi no

Iwao to narite

Koke no musu made

 

Dicsőség Néked

örökkön, mindörökké,

míg kis kavicsokból

óriási szikla lesz,

melyet moha borít be.

 

(Vihar Judit fordítása)

Zene: Hayashi Hiromori, szövege egy több mint ezer éves waka-vers, melynek szerzője ismeretlen.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A császár hatalmának hanyatlása után, a 12. században kezdődött a tartományi nemesség és a sógunok (katonai vezetők) uralma, ekkor a busido – a japán lovag-ideál – vált a fő kulturális és erkölcsi eszménnyé. Új kulturális jelenségek fejlődtek ki, mint például a teaszertartás, az ikebana (hagyományos japán virágkötészet), a nó-színház, a kabuki bábszínház és az ukiyoe (fa nyomódúcról készült zsánerképek), ezek később a köznép körében is népszerűvé váltak.

Japánt 1543-ban érték el az európai felfedezők. A sógunátus féltette az ország függetlenségét és tartott a keresztény tanításoktól, ezért 1612-ben betiltotta a keresztény vallást és 1614-ben bezárta az országot a külföldiek előtt. Az ekkor kezdődött, úgynevezett Edo-korszakban a japánok sem utazhattak külföldre.

 

Japán bezártsága majd három évszázadig tartott, míg végül Meidzsi császár 1867-ben megnyitotta az országot, visszaállította a császári hatalmat és nagy ívű modernizációba kezdett. A császárság székhelyét, az akkori Edo-t Tokiónak (tó-kjó, azaz ’keleti főváros’) nevezték át, az 1889-es alkotmány pedig Japánt alkotmányos monarchiává tette. Japán a XIX. század végén, illetve a XX. század elején többször viselt háborút szomszédaival, elfoglalta Koreát, Tajvant és Mandzsúriát.

 

A második világháború során Japán a tengelyhatalmakkal lépett szövetségre, és megpróbálta teljesen uralma alá vonni a csendes-óceáni térséget. 1941-ben Pearl Harbor bombázásával hadba lépett az Egyesült Államok ellen, amely azonban később visszafoglalta a korábban Japán által elfoglalt területeket, majd 1945 augusztusában atomfegyvert vetett be Japán ellen (Hiroshima és Nagasaki). Japán megadta magát a szövetséges hatalmaknak.

Az ország az amerikai haderők megszállása alá került, függetlenségét csak 1950-ben kapta vissza. A második világháború után gazdaságilag és infrastrukturálisan összeomlott Japán ma a világ egyik gazdasági szuperhatalma.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Mivel a szigetcsoport észak-déli irányban húzódik, kiterjedése miatt Japánban nagyon változatos az éghajlat. Az északi Hokkaidón a nyár enyhe, a tél hosszú, hideg, néha erős havazással. Honshu középső és nyugati területein (Tokió, Nagoya, Kiotó, Oszaka) enyhe a tél, ritkán esik a hó, a nyár meleg és csapadékos.

 

 

Vallás

 

Japán lakosságának többsége egyszerre két jelentős vallást gyakorol, a sintót és a buddhizmust. A vallás története Japánban különböző vallásos hagyományok kölcsönös egymásra hatásának folyamata. Ellentétben Európával, ahol a kereszténység ’legyőzte’ a pogány szokásokat, az őshonos japán hitvilág, a sintó és annak hagyományai Japán korai történelme óta egészen a mai napig folyamatosan léteznek. A buddhizmus Kínán és Koreán keresztül a i. sz. 6. században jutott el Japánba, így ez a két vallás több mint 1500 éve létezik egymás mellett és hat egymásra. Japán lakosságának körülbelül egy százaléka keresztény.

 

 

Államigazgatás

 

Japán parlamentáris demokrácia (1890-ben Japánban jött létre Ázsia első parlamentje), államformája alkotmányos monarchia. A jelenlegi alkotmány 1945. május 3-án lépett hatályba. A parlament kétkamarás, 480 tagú alsó- és 257 tagú felsőházzal. A végrehajtó hatalom, azaz a japán kormány a parlamentnek felel tevékenységéért. Japánban jelenleg, a miniszterelnök hivatalaként működő Kabinetirodán kívül, nyolc minisztérium van. Japánban általános választójog van, minden 20. életévét betöltött japán állampolgár szavazhat.

 

 

Önkormányzati igazgatás

 

Japán kilenc nagyobb régióra, ezek pedig 44 kormányzóságra (más néven prefektúrára), illetve kormányzósági jogú nagyvárosra oszlik. A régiók É-D-i irányban haladva a következők: Hokkaido, Tohoku, Kanto, Chubu, Kinki vagy Kansai, Chugoku, Shikoku, és Kyushu-Okinawa.

 

Számos magyar városnak van testvérvárosa Japánban. A japán és magyar városok közötti testvérvárosi kapcsolatokról itt tudhat meg többet.

 

 

Nyelv

 

A japán nyelv pontos eredete még mindig nem tisztázott, a legvalószínűbb, hogy a koreai nyelvvel és az altaji nyelvcsaláddal rokon. Szerkezetében ezekre a nyelvekre hasonlít, szavainak egy része pedig, éppúgy, mint az írása, a kínaiból származik (de annak nem rokona). A japán nyelv háromféle írásrendszert használ: az ideografikus, azaz jelentéseket rögzítő úgynevezett kanjikat (kandzsi), valamint az ezekből kialakult, leegyszerűsödött hangjelölő írást: a hiraganát és katakanát. Előbbit főleg a szavak ragozásához, toldalékolásához, utóbbit pedig idegen eredetű és hangutánzó szavak leírására használjuk. Valamivel több mint négyezer kanji írásjegy és 46-46 hiragana- és katakana-jel használatos a mai japán nyelvben.

 

A japán kiadványokban, könyvekben sokszor fentről lefelé és jobbról balra kell olvasni (és lapozni). 1942 óta a vízszintes írás is elfogadott. A japán nyelvben nincs kis- és nagybetű, nem használnak szóközt. A japán nyelv nehezen tanulható, kevés japán beszél jól idegen nyelveket, ezért odautazás előtt – vészhelyzetek esetére – érdemes megtanulni néhány alapvető japán szót és kifejezést. 

 

Forrás: Japán Nagykövetség